FANDOM


Az Alkotmánybíróság 54/2004. (XII. 13.) AB határozata

közismertebb hivatkozása a 2004-es "droghatározat"

a határozat szövege

IdézetekSzerkesztés

Az arányosság elvéről, a legális és illegális drogok összehasonlításábanSzerkesztés

A jogalkotó felelőssége éppen abban áll, hogy a lehetséges felhasználási módjukban és így következményeikben eltérő szerek használata esetén eltérő és differenciált megoldásokat alkalmazzon, minthogy a büntetőjogi rendelkezés szükségességének és arányosságának alkotmányossági követelménye csak így teljesíthető.

A különböző, az egészségi állapotot is befolyásoló szerek és anyagok használatának jogi következményei a jogrendszerekben nem egyformák. A szigorúbb vagy enyhébb állami fellépést nyilvánvalóan koronként és kultúránként eltérő megfontolások alakítják. Az alkohollal, nikotinnal, kávéval az európai kultúra „megtanult” együtt élni, minthogy használatuk évszázados múltra tekint vissza. Kezelésük már csak azért sem vonható a kábítószerekkel egy tekintet alá, mert az ezen anyagokról rendelkezésre álló ismereteink alapján – mind az akut, mint a késői hatás tekintetében – használatuk következményei azoktól jelentősen eltérnek. A dohányzás és a koffein bódulatot, módosult tudatállapotot egyáltalán nem hoz létre, vagyis az egyén szellemi, cselekvési szabadságára semmilyen hatással nincs. Az alkoholfogyasztás kockázatai pedig a függőség kialakulásához szükséges mennyiség és időtartam jelentősen eltérő volta miatt messze elmaradnak a kábítószerek okozta veszélyektől, s a fogyasztás azonnali következményei is kevesebb kockázattal járnak.

KülönvéleményekSzerkesztés

Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményeSzerkesztés

A drogfogyasztás nem egy szűk társadalmi csoport deviáns viselkedéseSzerkesztés

A tiltott drogok fogyasztása esetében az Alkotmánybíróság kiinduló feltételezését is vitatom. Magyarországon a kábítószer-fogyasztás nem egy szűk társadalmi csoport deviáns viselkedése. 2002-ben végzett országos felmérés szerint a 15-17 éves diákok 21,5  %-a használt már tiltott drogot. (Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. 2003. Budapest, Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, 2003, 54.) A fővárosban 2001 óta a 18-35 ivesek több mint 30 %-áról mondható el, hogy már kipróbált tiltott drogot. (Uo. 57.) 2003-ban végzett országos vizsgálat kimutatta, hogy a 18-65 évesek 6,5  %-a fogyasztott már kábítószert. (Paksi Borbála: Drogok és felnőttek. Budapest, L’Harmattan, 2003, 40.) Tehát a magyar társadalom széles körét érintő szociális kérdésről van szó.

Az alkohol és dohányzás okozta társadalmi károkSzerkesztés

Vitatom azt az előfeltevést is, amely nem vet számot az alkoholfogyasztás és a dohányzás miatti hátrányokkal. Az elmúlt három évtizedben az összhalálozás 10, 4  %-át az alkohol, 19,6 %-át a dohányzás okozta. (Az alkohol hatása a halandóságra 1970-99 között Magyarországon. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2003, 7.; A dohányzás hatása a halandóságra 1970-99 között Magyarországon. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2002, 7.) 2003-ban közel 1 millióra becsülték az alkoholbetegek (alkoholisták) számát. (Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 2003. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2004, 115.) Az alkoholfogyasztás nemcsak az ember saját halálában juthat szerephez, hanem mások életének és egészségének veszélyforrása is lehet. 2003- ban az ittasan okozott közúti közlekedési balesetek közül 2451 járt személysérüléssel vagy halállal. (Uo. 123.) Az 1990- 98 közötti időszakban elkövetett valamennyi ismertté vált, halált okozó élet elleni bűncselekmény elkövetőjének több, mint 20 %-a a cselekmény elkövetésekor közepes, vagy súlyos alkoholos befolyásoltság alatt volt, és az elkövetők csupán 20%-a volt józan életvitelű. (Dr. Kránitz Mariann: Zárójelentés a rendszerváltást követően – 1990-1998 között – elkövetett emberölések IM-OKRI közös kutatásáról. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztály, 33. Kézirat.)

Az arányosság kérdéseSzerkesztés

Az arányosság kérdésében megfogalmazott különvéleményem azon alapul, hogy a többségi határozattól eltér az álláspontom a különböző drogok egyéni és társadalmi veszélyeinek alkotmányossági megítéléséről. Az Alkotmánybíróság az európai kultúra részének minősítette az alkoholt, a nikotint és a kávét, amelyekkel a társadalom „megtanult” együtt élni, s ezeket a szereket a testület a kábítószereknél sokkal kevésbé veszélyesnek nyilvánította. A határozat szerint a kábítószereket egy társadalmi kisebbség fogyasztja, a használatnak nincsenek hagyományai, miközben a kábítószerek rendkívül veszélyesek az egyénre és a közösségre.

A kábítószerek kulturális beágyazottságának jogi irrelevanciájaSzerkesztés

A kábítószerek okozta egyéni és társadalmi ártalmak jelentősége kétségbevonhatatlan. Ugyanakkor vitatom a többségi határozat megközelítésmódját, az egyes szerek összehasonlítását és a levont következtetéseket. Az állam semlegességének a határozatban is felbukkanó elvéből értelmezésem szerint az következik, hogy a büntetőjogi tilalom és szankció alkotmányossága szempontjából nincs jelentősége a tiltott cselekvés társadalmi hagyományainak és annak, hogy milyen széles körben terjedt el a büntetendő magatartás. Az állam nem ítélheti meg hátrányosan a szűk körben követett szokásokat, a többségi hagyománytól különböző magatartásokat pusztán a többségi felfogástól való eltérésük miatt.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki